1. ÁPOLÁSI MUNKÁK

1.1 NYÍRÁS

A rendszeres nyírás fontos előfeltétel egy minőségi gyep kialakításakor. A gyakori nyírás oldalhajtások kialakítására készteti a gyepet és növeli sűrűségét. A nyírás során megakadályozzuk a gyep magszárba szökkenését, tovább erősítve a vegetatív hajlamot, ami a hosszabb élettartamban nyilvánul meg. A nyírás során eltávolított asszimiláló levélfelület stresszt okoz a növénynek, melyre a fű lecsökkent gyökértömeggel és gyökeresedési mélységgel, valamint csökkenő tartalék tápanyag-képzéssel reagál. A nyírásra adott válaszreakciók érzékenyebbé teszik gyepünket a szárazsággal, a betegségekkel, az ápolási hiányosságokkal szemben. Ezért a nyírásnál egy kompromisszumot kell találni egyrészt a növény tűrőképessége, másrészt a felhasználás igénye között. Kedvezőtlen időjárási viszonyok között a nyírási magasság megemelésére gyepünk nagyobb asszimilációs felület és gyökértömeg képzéssel reagál. Ennek gyakorlati haszna egyrészről a talaj nagyobb beárnyékolása, valamint a mélyebb gyökeresedés következtében fellépő fokozott szárazságtűrés, másrészről a nagyobb asszimilációs felület következtében fellépő fokozott tartaléktápanyag képzés, ami az általános kondíció javulásában mutatkozik meg. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb a nyírási magasság, annál fokozottabban kell a nyíráson kívüli egyéb ápolási műveleteket elvégezni.

A nyírás gyakorisága szoros összefüggésben van az egyéb ápolási műveletekkel, a gyep típusával, faj és fajtaösszetételével, tápanyag-ellátottságával, öntözéssel, évszakkal, gépparkkal, gyepfelület minőségével, stb.

Az általános nyírási magasság dísz- és sportgyepnél általában 3,5-5 cm. Nyírásonként a levélhossz 1/3-át szabad csak egyszerre eltávolítani.

Gyakori kérdés, hogy a levágott nyesedék rajta maradhat e gyepünkön, mint tápanyag-utánpótlás. Erre csak a helyi viszonyok ismeretében lehet konkrét választ adni. Mindenesetre csak száraz időben végzett gyakori nyírások és biológiailag kellő talajélet mellett képzelhető el a nyesedék tarlón hagyása. Amennyiben a mineralizációs folyamatok nem kellően gyorsak, erőteljes gyepfilc képződés léphet fel a maga káros következményeivel.

Nyesedék eltávolítása mellett szóló érvek:

Nyesedék rajta maradhat amennyiben:


Növekedés intenzitása: A vegetáció lefutása során a füveknek április-májusban van a növekedési maximumuk, majd nyáron visszaesik a növekedés sebessége míg kora ősszel augusztus végétől szeptember végéig a tavaszinál kisebb, egy újabb maximumot ér el. Szeptember végétől a nyírások közötti időszak lényegesen meghosszabbodhat.

Nyírások gyakorisága: A felhasználás célja erősen befolyásolja a nyírások számát és gyakoriságát. Míg egy mező, legelő, külterjes gyep évi 2-3 nyírással kezelhető, egy labdarúgópályánál átlagosan heti 1-2 fűnyírás történik, saját gyepszőnyeg termesztő telepünkön áprilistól szeptemberig 3 naponta nyírunk, míg egy golfgreen esetében ez mindennapi nyírást jelent vegetációban.

A nyírási magasság mindig kompromisszum a növény igénye és a használat által támasztott követelmények között. A sportgyepnek simának és rugalmasnak kell lenni, hogy a labda guruljon illetve pattanjon. Ez csak alacsony nyírási magasság mellett valósul meg, ami ellentétes a növény igényével. Ezen alacsony vágási magasságot viszont csak megfelelően gyakori nyírás mellett végezhetjük úgy, hogy gyepünk ne károsodjon.

A következő táblázaton a nyírási magasságokat láthatjuk:

Gyeptípus                     golfgreen              fairway           focipálya            díszgyep         park

   
Nyírási magasság          4 - 7                    15 - 25           30 - 50              40 - 60            50 - 60
mm
   
Gyep magassága          4 - 7                     20 - 30          40 - 60               60 - 80            60 - 100
mm

A gyakori és rövid nyírásokat egyes fajok, fajták eltérően viselnek. Általánosságban a finomabb levelű fajták jobban elviselik az alacsony nyírást.

Egy labdarúgópálya évi 30 nyírása mellett évente kb. 1 kg nyesedéket produkál négyzetméterenként. Megfelelő biológiai talajaktivitás mellett ez még képes elbomlani és tápanyaggá alakulni. Nagyobb nyesedékképződés és száraz időjárás elősegíti azonban a gyepfilc képződését.

Nyírás gépei - A nyírás tisztaságát a fűnyíró minősége határozza meg.

A rotációs forgókéses fűnyíró a legelterjedtebb. Magasabb fű esetén is bevethető. Árfekvése jó, nyírási minősége megfelelő.
A hengerkéses fűnyíró magasabb vágási minőséget, rövidebb nyírást tesz lehetővé. Nagy területtejesítmény, magasabb beszerzési és karbantartási költségek jellemzik.
Mindkét típusra érvényes, hogy csak egzakt beállítás tesz lehetővé jó minőségű vágást.

1.2 TRÁGYÁZÁS

Trágyázásnak döntő szerepe van a sűrű, terhelhető, vizuálisan vonzó gyep kialakításában, megtartásában. Mint minden élőlénynek, a gyepnek is tápanyagra van szüksége. A tápanyagok beépülnek a növénybe, ugyanakkor fűnyírás nyesedékének eltávolításával kivonásra is kerülnek. Minőségi ugrás jön létre gyepünk állapotában, amennyiben a talaj tápanyagtartalmával, tápanyag-szolgáltató képességével összhangban megvalósítjuk növényünk igénye szerinti tápanyag-utánpótlását.

Melyek a főbb követelmények a fűműtrágyákkal szemben?

TALAJ TÁPANYAGTARTALMA

A talaj tápanyagokat raktároz. A növények számára felvehető tápanyagokat figyelembe kell venni a trágyamennyiség meghatározásánál.
Törekedni kell a 2-3 évenkénti talajvizsgálatra. Ennek keretében tájékoztatást kapunk talajunk fizikai milyenségéről-kötöttségéről, pH-járól, szerves anyag és sótartalmáról, makro és egyes mikroelem tartalmáról.
Mivel a Nitrogén formák a talajban állandóan átalakulnak, meghatározásával csak egy pillanatnyi értéket kapunk, amely nem áll fenn az egész vegetációs periódusban. Ezen okból a kijuttatandó N mennyiséget tapasztalati mutatók alapján állapítjuk meg.

TÁPANYAGIGÉNY, TÁPANYAGMENNYISÉG

Az éves szükséges tápanyag mennyiséget a talaj tápanyagtartalma valamint a növény tápanyagigénye határozza meg. A növény tápanyagigényét döntően a sportgyep használat módja, intenzitása, valamint a gyepfelület fajtaösszetétele határozza meg.

Ha a talajvizsgálat eredményei alapján a talaj tápanyaggal közepesen ellátott, a kijuttatott trágya fedezi a növény igényét. Alultápláltság esetén emelt adaggal elégítjük ki a fokozott igényt, míg felültápláltság esetén csökkentjük a kijuttatandó trágya mennyiségét.


TÁPANYAGOK ARÁNYA

A talaj tápanyagtartalmától függően minden gyepnek testreszabott trágyázási programot dolgozzunk ki. Különböző trágyaféleségeket kell kombinálni egymással, hogy a szükséges tápanyagokat lehetőleg az optimális arányokhoz minél közelebbi mértékben juttathassuk ki. Minden viszony között alkalmazható univerzális gyepműtrágya ezért nem adható meg. A gyakorlatban alkalmaznak N , NK , NPK , K , P hatóanyagú, valamint mikroelem tartalmú műtrágyákat. A többkomponensű trágyák alapvető előnye, hogy a szükséges hatóanyagot egy menetben juttathatjuk ki.
A gyepfüveknél a levéltömeg termelés áll az előtérben, ellentétben a mezőgazdaságban magjukért, gyümölcsükért, virágjukért, gyökerükért stb. termesztett növényekkel.


A mezőgazdaságban használt NPK trágyák ezért fűműtrágyaként csak feltételesen alkalmazhatók. Túl magas P tartalmuk következtében a füveknél hátrányos P feldúsulás jöhet létre, s ez elősegíti a nem kívánt vadfüvek pl. Poa annua felszaporodását.
Gyepeknél ezért elsősorban olyan trágyák javasolhatók, melyek nem vagy csak kevés P-t tartalmaznak.
Kivétel a magvetés ill. gyepregeneráció esetén magas P tartalmú trágyát alkalmazunk.  Csirázásnál a P elősegíti a csiranövények gyökérfejlődését, valamint meggyorsítja a kezdeti növekedést. A talaj fajtája is hatással van a trágya kiválasztására. Erősen elsoványított homokos hordozóréteg esetén a kimosódás révén erőteljes K veszteség jön létre. Itt magas K-tartalmú trágyákat vessünk be.
A késő őszi trágyázásra a kevés N-t, ugyanakkor a sok K-ot tartalmazó trágyaféleségeket alkalmazzuk. Az a N, amely erősen kötött, lassan kioldódó formában van jelen, elősegíti a gyep anyagcsere folyamatait anélkül, hogy csúcsnövekedést indukálna.
A K elősegíti az anyagcserefolyamatokat és ellenállóbbá teszi a növényt a szárazsággal ill. téli időjárással szemben. A nyári hőségnapok elviselésében is nagy szerepe van. Amennyiben a gyeptrágyában K-szulfát alakjában van jelen, csökken a kimosódás, valamint a kiégés veszélye.
Nyomelemek, mint a nevükből is kiderül, rendkívül csekély mennyiségben szükségesek, hiányuk azonban hátrányosan akadályozza a növényi növekedési folyamatokat. Különösen lesoványított homokos hordozórétegen van a nyomelem utánpótlásnak nagyon fontos szerepe. Itt megelőzésképpen nyomelemekkel dúsított fűműtrágyákat használjunk.


TRÁGYAFAJTÁK

A kínált trágyák különböznek egymástól trágyafajtájuk, hatóanyagtartalmuk és a tápanyagok aránya tekintetében. Minden trágya a következő csoportok valamelyikébe sorolható:
szervetlen /minerális/, szerves /organikus /, szervetlen-szerves, hosszú hatásta

HOSSZÚ HATÁSÚ GYEPTRÁGYÁK

Ezek a termékek egy jó kezdeti hatással valamint egy hosszabb időtartamig tartó egyenletes jó tápanyagellátással rendelkeznek.A hosszantartó egyenletes N-nel való tápanyagellátást csak az azonnal, középtávon valamint hosszú ideig ható N formák kombinációja révén érhető el.

A hatóanyagok átalakulása hosszú láncú formákból a rövidebb formátum felé a mikroorganizmusok révén közvetlenül a természetes növekedési tényezőkhöz kapcsolódik / talajhőmérséklet, talajnedvesség/, azokhoz tehát melyek a növények növekedését egyébként is közvetlenül befolyásolják. Így valósul meg az igény szerinti trágyázás.


TRÁGYÁK SZEMCSEMÉRETE

A trágyák szemcsézettsége befolyásolja a hatóanyag eloszlás egyenletességét. A granulátumnak homogénnek kell lennie, ami annyit jelent, hogy a szemcséknek egyforma méretűnek és hatóanyag-tartalmúnak kell lennie.
Egy finom granulátum minden előfeltételét megteremti annak, hogy mindegyik fűcsomó megkapja a tápanyagot. Ha ugyanaz a tápanyag kevesebb de nagyobb szemcsében van kijuttatva, a szemcsék közvetlen közelében egy túlzott ellátás jön létre, míg távolabbi helyen hiány tapasztalható. Különösen egy rendszeresen és gyakran nyírt területen van meg a finom granulátumnak az az előnye, hogy gyorsan a gyepszőnyegbe mosódik és nem lesz a nyíráskor újra felszedve a fűnyesedékkel együtt.

TRÁGYÁZÁSI IDŐPONTOK

A trágyázási időpontok illetve a gyakoriságuk száma a használat módjától és intenzitásától függ. A márciustól májusig tartó időszakban a téli vegetációs szünet után beindul az erőteljes növekedés. A felületek, melyek a téli használat következtében erősen lestrapálódtak, ekkor igénylik az első trágyázást. Ezáltal a füvek regenerációját segítjük elő. Csekélyebb használat esetén az első trágyázás időpontja április közepe.
A júniustól augusztusig terjedő időszakban is magas a sportgyep tápanyagigénye. Nyár elején még regenerációs növekedés zajlik, melyet egy bőséges tápanyagellátás elősegít. Júliusban és augusztusban a trágyázás által egyenlíthetjük ki a kánikula miatt beálló növekedési depressziót. A környezet megóvásán túl legfőbb célunk a sűrű és terhelhető gyep megőrzése. Ez előfeltétele az ősz és a tél kedvező átvészelésének. Csekély igénybevételnek kitett területek augusztus végén, szeptember elején kapják az utolsó trágyázásukat.
Szeptember végétől N-tartalmú trágyával ne trágyázzunk. Ezáltal a téli nyugalom előtt álló füvet erős növekedésre késztetnénk. Ennek következtében csökken a betegséggel szembeni ellenálló képesség.
Október végétől juttassuk ki a késő őszi trágyát, amely a télen is játéknak kitett pályákon elengedhetetlen. Elősegíti a gyökérképződést, valamint a tartaléktápanyagok képződését, s ez által nő a betegséggel, hideggel szembeni ellenálló képesség. Miután az optimális trágyázási időpontokat megállapítottuk, megcsináljuk a konkrét trágyázási tervet. A trágyák javasolt mennyisége és összetétele meghatározza a kiszórt tiszta hatóanyagot.

TRÁGYÁZÁSI TECHNIKA

A trágya fajtájának és mennyiségének meghatározása mellett a trágya precíz kijuttatása az utolsó fontos lépés az egyenletes tápanyag-utánpótlás terén.
A túladagolás kiégéshez vezet, szennyezi a környezetet, aluladagolás esetén hiány lép fel. Különösen erősen lesoványított hordozórétegen áll a két érték közel egymáshoz, mivel ezek a talajok csak egy mérsékelt pufferképességgel /kiegyenlítőképességgel / rendelkeznek.
Nagyadagú trágyázáskor, egyenetlen kijuttatás esetén különböző színű és növekedésű zónák keletkeznek. A kijuttatást száraz időben végezzük, hogy a szemcsék egészen a talajra essenek. Kivétel: Szilárd formájú gyomirtót párás harmatos fűre juttassunk ki, mert így a hatóanyag a levélen jobban megkötődik és a növény levelén keresztül hatásosabb lesz a felszívódása.
Mélytrágyázásnál a levegőztetés, lyuggatás után végezzük el a trágyázást és utána boronázzuk meg a területet, mert így elősegítjük a szemcsék minél teljesebb mértékű bemosódását. Az így 5-6 cm mélységre bedolgozott trágya elősegíti a gyökerek mélyebb rétegekbe való hatolását, a gázcserét, melyeknek következtében javul füvünk állapota.

1.4 GYEPSZELLŐZTETÉS

A gyepek talajfelszínén az elhalt növényi részekből idővel gyepfilc képződhet. Jelenléte kis mértékben hasznos, túlzott vastagságban kimondottan káros. Kisebb mennyiségben mulcsként védi a talajt a kiszáradástól illetve csökkenti a csúszásveszélyt labdarúgópálya esetén. Ha azonban az anyag-felhalmozódás nagyobb mint a természetes lebomlási folyamatok, rövid idő alatt egy vastag tőzegszerű réteg keletkezik. Ez a réteg alacsony pH-ú, s mintegy szigetelőrétegként viselkedve kimondottan akadályozza a víz, a tápanyag és az oxigén kellő áramlását.
Kedvezőtlen körülmények között évente 1 cm filcréteg is létrejöhet. 1 cm vastagságig nem ad okot aggodalomra, mert kedvező hatásai érvényesülnek. 2 cm-es rétege azonban már 20 l /m2 öntözővizet is képes megkötni és a víz talajba jutását megakadályozni, ami nyáron roppant káros. Egy jól sikerült gyepszellőztetéssel 1 kg/ m2 gyepfilcet is kidolgozhatunk és eltávolíthatunk erősen elfilcesedett gyepünkből.
A gyepfilc negatív hatásai a következők:


A következő körülmények között maradhat a nyesedék a gyepen:


Gyakorlatban a nyesedék rajtahagyását egyedileg kell megítélni.
Gyepszellőztetésen azt értjük, amikor erősen elfilcesedett gyepet célgéppel megszabadítjuk a felhalmozódott gyepfilc rétegtől. Gyepszellőzetés legkedvezőbb időpontja, tavasz illetve kora ősz. Kerüljük a kánikulai viszonyok között végzett gyepszellőztetést. Száraz időben gyepszellőztessünk. Házikertekben kézi gyepszellőztetővel, míg nagyobb felületeken vontatott kivitelű célgép segítségével távolíthatjuk el a gyepfilcet. A gyepszellőztető annál tökéletesebb munkát végez, minél kisebb a kései közötti távolság. A kitermelt elhalt anyagot el kell távolítani a gyepről. Erősen elfilcesedett területen csak megismételt gyepszellőztetéssel lehet a kívánt eredményt elérni.



1.6 HOMOKSZÓRÁS-TOP DRESSING

A gyepfelületek légcseréje és vízátbocsátása az eliszapolódás, használat következtében fellépő összetömörödés hatására idővel csökken. Felületi egyenetlenségek keletkeznek.
Rendszeres kvarchomok kiszórás a következő pozitív hatásokkal bír:


Kijuttatása 2-6 liter / m2 mennyiségben javasolható. A nagyobb mennyiséget két részben juttassuk ki. A homok feltalajba való keverése céljából lyuggatással kombináljuk, így mindkét tevékenység pozitív hatása fokozható. A homok legyen agyag és mészmentes, télálló, 0-3 mm szemcseméret a javasolható. Mosott folyami vagy bányahomok illetve ezen méretre őrölt kőzúzalék alkalmazható. A sarkos szemcse nagyobb pórusteret hoz létre a lekerekítettel szemben. Kötött talajokon évente 2-3 alkalommal célszerű homokot kijuttatni 2-5 l/m2 mennyiségben. A kötöttebb talajoknál a homok több durva frakciót, míg lazább talajoknál több finom frakciót tartalmazzon.
Fontos a kijuttatás egyenletessége csekély mértékű talajtömörítés mellett. Az Eurogreen Portax eleget tesz ezen kritériumoknak.
Top dressing a homokszórás nemzetközi terminológiája, melynek lényege, hogy a meglévő gyepet felülről e gyep fejlődését kedvezően befolyásoló anyaggal felülterítik. Ezen anyag leggyakrabban mosott homok, komposzt és valamilyen talajjavító anyag, illetve trágya keveréke. Részben talaj szerkezetének javítása részben tápanyag-utánpótlás részben felületi egyenetlenségek csökkentése céljából kerül kijuttatásra. Alkalmazása elsősorban homokos felépítésű sportgyepeken szükséges.

1.7 GYOM ÉS MOHAÍRTÁS 

Amennyiben mohásodik a gyep, és nem tudunk az árnyékolás csökkentésével védekezni ellene, mohásodást csökkentő műtrágyákat is alkalmazhatunk, melyek vasszulfátot tartalmaznak. Ha sok volt gyepünkben a kétszikű gyom, használhatunk gyomirtóval kombinált gyepműtrágyát, vagy gyep gyomirtót (pl. Calcurea).
vissza....¿¿
GARDEN DESIGN STUDIO
LARIX kft.
Park és kertépítés, kert-tervezés
    automata öntözőrendszer,
térburkolatok, esővízhasznosítás