1. ÁPOLÁSI MUNKÁK

1.1 NYÍRÁS

A rendszeres nyírás fontos elofeltétel egy minoségi gyep kialakításakor. A gyakori nyírás oldalhajtások kialakítására készteti a gyepet és növeli suruségét. A nyírás során megakadályozzuk a gyep magszárba szökkenését, tovább erosítve a vegetatív hajlamot, ami a hosszabb élettartamban nyilvánul meg. A nyírás során eltávolított asszimiláló levélfelület stresszt okoz a növénynek, melyre a fu lecsökkent gyökértömeggel és gyökeresedési mélységgel, valamint csökkeno tartalék tápanyag-képzéssel reagál. A nyírásra adott válaszreakciók érzékenyebbé teszik gyepünket a szárazsággal, a betegségekkel, az ápolási hiányosságokkal szemben. Ezért a nyírásnál egy kompromisszumot kell találni egyrészt a növény turoképessége, másrészt a felhasználás igénye között. Kedvezotlen idojárási viszonyok között a nyírási magasság megemelésére gyepünk nagyobb asszimilációs felület és gyökértömeg képzéssel reagál. Ennek gyakorlati haszna egyrészrol a talaj nagyobb beárnyékolása, valamint a mélyebb gyökeresedés következtében fellépo fokozott szárazságturés, másrészrol a nagyobb asszimilációs felület következtében fellépo fokozott tartaléktápanyag képzés, ami az általános kondíció javulásában mutatkozik meg. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb a nyírási magasság, annál fokozottabban kell a nyíráson kívüli egyéb ápolási muveleteket elvégezni.

A nyírás gyakorisága szoros összefüggésben van az egyéb ápolási muveletekkel, a gyep típusával, faj és fajtaösszetételével, tápanyag-ellátottságával, öntözéssel, évszakkal, gépparkkal, gyepfelület minoségével, stb.

Az általános nyírási magasság dísz- és sportgyepnél általában 3,5-5 cm. Nyírásonként a levélhossz 1/3-át szabad csak egyszerre eltávolítani.

Gyakori kérdés, hogy a levágott nyesedék rajta maradhat e gyepünkön, mint tápanyag-utánpótlás. Erre csak a helyi viszonyok ismeretében lehet konkrét választ adni. Mindenesetre csak száraz idoben végzett gyakori nyírások és biológiailag kello talajélet mellett képzelheto el a nyesedék tarlón hagyása. Amennyiben a mineralizációs folyamatok nem kelloen gyorsak, eroteljes gyepfilc képzodés léphet fel a maga káros következményeivel.

Nyesedék eltávolítása mellett szóló érvek:

Nyesedék rajta maradhat amennyiben:


Növekedés intenzitása: A vegetáció lefutása során a füveknek április-májusban van a növekedési maximumuk, majd nyáron visszaesik a növekedés sebessége míg kora osszel augusztus végétol szeptember végéig a tavaszinál kisebb, egy újabb maximumot ér el. Szeptember végétol a nyírások közötti idoszak lényegesen meghosszabbodhat.

Nyírások gyakorisága: A felhasználás célja erosen befolyásolja a nyírások számát és gyakoriságát. Míg egy mezo, legelo, külterjes gyep évi 2-3 nyírással kezelheto, egy labdarúgópályánál átlagosan heti 1-2 funyírás történik, saját gyepszonyeg termeszto telepünkön áprilistól szeptemberig 3 naponta nyírunk, míg egy golfgreen esetében ez mindennapi nyírást jelent vegetációban.

A nyírási magasság mindig kompromisszum a növény igénye és a használat által támasztott követelmények között. A sportgyepnek simának és rugalmasnak kell lenni, hogy a labda guruljon illetve pattanjon. Ez csak alacsony nyírási magasság mellett valósul meg, ami ellentétes a növény igényével. Ezen alacsony vágási magasságot viszont csak megfeleloen gyakori nyírás mellett végezhetjük úgy, hogy gyepünk ne károsodjon.

A következo táblázaton a nyírási magasságokat láthatjuk:

Gyeptípus                     golfgreen              fairway           focipálya            díszgyep         park

       
Nyírási magasság          4 - 7                    15 - 25           30 - 50              40 - 60            50 - 60
mm
       
Gyep magassága          4 - 7                     20 - 30          40 - 60               60 - 80            60 - 100
mm

A gyakori és rövid nyírásokat egyes fajok, fajták eltéroen viselnek. Általánosságban a finomabb levelu fajták jobban elviselik az alacsony nyírást.

Egy labdarúgópálya évi 30 nyírása mellett évente kb. 1 kg nyesedéket produkál négyzetméterenként. Megfelelo biológiai talajaktivitás mellett ez még képes elbomlani és tápanyaggá alakulni. Nagyobb nyesedékképzodés és száraz idojárás elosegíti azonban a gyepfilc képzodését.

Nyírás gépei - A nyírás tisztaságát a funyíró minosége határozza meg.

A rotációs forgókéses funyíró a legelterjedtebb. Magasabb fu esetén is bevetheto. Árfekvése jó, nyírási minosége megfelelo.
A hengerkéses funyíró magasabb vágási minoséget, rövidebb nyírást tesz lehetové. Nagy területtejesítmény, magasabb beszerzési és karbantartási költségek jellemzik.
Mindkét típusra érvényes, hogy csak egzakt beállítás tesz lehetové jó minoségu vágást.

1.2 TRÁGYÁZÁS

Trágyázásnak dönto szerepe van a suru, terhelheto, vizuálisan vonzó gyep kialakításában, megtartásában. Mint minden élolénynek, a gyepnek is tápanyagra van szüksége. A tápanyagok beépülnek a növénybe, ugyanakkor funyírás nyesedékének eltávolításával kivonásra is kerülnek. Minoségi ugrás jön létre gyepünk állapotában, amennyiben a talaj tápanyagtartalmával, tápanyag-szolgáltató képességével összhangban megvalósítjuk növényünk igénye szerinti tápanyag-utánpótlását.

Melyek a fobb követelmények a fumutrágyákkal szemben?

TALAJ TÁPANYAGTARTALMA

A talaj tápanyagokat raktároz. A növények számára felveheto tápanyagokat figyelembe kell venni a trágyamennyiség meghatározásánál.
Törekedni kell a 2-3 évenkénti talajvizsgálatra. Ennek keretében tájékoztatást kapunk talajunk fizikai milyenségérol-kötöttségérol, pH-járól, szerves anyag és sótartalmáról, makro és egyes mikroelem tartalmáról.
Mivel a Nitrogén formák a talajban állandóan átalakulnak, meghatározásával csak egy pillanatnyi értéket kapunk, amely nem áll fenn az egész vegetációs periódusban. Ezen okból a kijuttatandó N mennyiséget tapasztalati mutatók alapján állapítjuk meg.

TÁPANYAGIGÉNY, TÁPANYAGMENNYISÉG

Az éves szükséges tápanyag mennyiséget a talaj tápanyagtartalma valamint a növény tápanyagigénye határozza meg. A növény tápanyagigényét döntoen a sportgyep használat módja, intenzitása, valamint a gyepfelület fajtaösszetétele határozza meg.

Ha a talajvizsgálat eredményei alapján a talaj tápanyaggal közepesen ellátott, a kijuttatott trágya fedezi a növény igényét. Alultápláltság esetén emelt adaggal elégítjük ki a fokozott igényt, míg felültápláltság esetén csökkentjük a kijuttatandó trágya mennyiségét.


TÁPANYAGOK ARÁNYA

A talaj tápanyagtartalmától függoen minden gyepnek testreszabott trágyázási programot dolgozzunk ki. Különbözo trágyaféleségeket kell kombinálni egymással, hogy a szükséges tápanyagokat lehetoleg az optimális arányokhoz minél közelebbi mértékben juttathassuk ki. Minden viszony között alkalmazható univerzális gyepmutrágya ezért nem adható meg. A gyakorlatban alkalmaznak N , NK , NPK , K , P hatóanyagú, valamint mikroelem tartalmú mutrágyákat. A többkomponensu trágyák alapveto elonye, hogy a szükséges hatóanyagot egy menetben juttathatjuk ki.
A gyepfüveknél a levéltömeg termelés áll az elotérben, ellentétben a mezogazdaságban magjukért, gyümölcsükért, virágjukért, gyökerükért stb. termesztett növényekkel.


A mezogazdaságban használt NPK trágyák ezért fumutrágyaként csak feltételesen alkalmazhatók. Túl magas P tartalmuk következtében a füveknél hátrányos P feldúsulás jöhet létre, s ez elosegíti a nem kívánt vadfüvek pl. Poa annua felszaporodását.
Gyepeknél ezért elsosorban olyan trágyák javasolhatók, melyek nem vagy csak kevés P-t tartalmaznak.
Kivétel a magvetés ill. gyepregeneráció esetén magas P tartalmú trágyát alkalmazunk.  Csirázásnál a P elosegíti a csiranövények gyökérfejlodését, valamint meggyorsítja a kezdeti növekedést. A talaj fajtája is hatással van a trágya kiválasztására. Erosen elsoványított homokos hordozóréteg esetén a kimosódás révén eroteljes K veszteség jön létre. Itt magas K-tartalmú trágyákat vessünk be.
A késo oszi trágyázásra a kevés N-t, ugyanakkor a sok K-ot tartalmazó trágyaféleségeket alkalmazzuk. Az a N, amely erosen kötött, lassan kioldódó formában van jelen, elosegíti a gyep anyagcsere folyamatait anélkül, hogy csúcsnövekedést indukálna.
A K elosegíti az anyagcserefolyamatokat és ellenállóbbá teszi a növényt a szárazsággal ill. téli idojárással szemben. A nyári hoségnapok elviselésében is nagy szerepe van. Amennyiben a gyeptrágyában K-szulfát alakjában van jelen, csökken a kimosódás, valamint a kiégés veszélye.
Nyomelemek, mint a nevükbol is kiderül, rendkívül csekély mennyiségben szükségesek, hiányuk azonban hátrányosan akadályozza a növényi növekedési folyamatokat. Különösen lesoványított homokos hordozórétegen van a nyomelem utánpótlásnak nagyon fontos szerepe. Itt megelozésképpen nyomelemekkel dúsított fumutrágyákat használjunk.


TRÁGYAFAJTÁK

A kínált trágyák különböznek egymástól trágyafajtájuk, hatóanyagtartalmuk és a tápanyagok aránya tekintetében. Minden trágya a következo csoportok valamelyikébe sorolható:
szervetlen /minerális/, szerves /organikus /, szervetlen-szerves, hosszú hatásta

HOSSZÚ HATÁSÚ GYEPTRÁGYÁK

Ezek a termékek egy jó kezdeti hatással valamint egy hosszabb idotartamig tartó egyenletes jó tápanyagellátással rendelkeznek.A hosszantartó egyenletes N-nel való tápanyagellátást csak az azonnal, középtávon valamint hosszú ideig ható N formák kombinációja révén érheto el.

A hatóanyagok átalakulása hosszú láncú formákból a rövidebb formátum felé a mikroorganizmusok révén közvetlenül a természetes növekedési tényezokhöz kapcsolódik / talajhomérséklet, talajnedvesség/, azokhoz tehát melyek a növények növekedését egyébként is közvetlenül befolyásolják. Így valósul meg az igény szerinti trágyázás.


TRÁGYÁK SZEMCSEMÉRETE

A trágyák szemcsézettsége befolyásolja a hatóanyag eloszlás egyenletességét. A granulátumnak homogénnek kell lennie, ami annyit jelent, hogy a szemcséknek egyforma méretunek és hatóanyag-tartalmúnak kell lennie.
Egy finom granulátum minden elofeltételét megteremti annak, hogy mindegyik fucsomó megkapja a tápanyagot. Ha ugyanaz a tápanyag kevesebb de nagyobb szemcsében van kijuttatva, a szemcsék közvetlen közelében egy túlzott ellátás jön létre, míg távolabbi helyen hiány tapasztalható. Különösen egy rendszeresen és gyakran nyírt területen van meg a finom granulátumnak az az elonye, hogy gyorsan a gyepszonyegbe mosódik és nem lesz a nyíráskor újra felszedve a funyesedékkel együtt.

TRÁGYÁZÁSI IDOPONTOK

A trágyázási idopontok illetve a gyakoriságuk száma a használat módjától és intenzitásától függ. A márciustól májusig tartó idoszakban a téli vegetációs szünet után beindul az eroteljes növekedés. A felületek, melyek a téli használat következtében erosen lestrapálódtak, ekkor igénylik az elso trágyázást. Ezáltal a füvek regenerációját segítjük elo. Csekélyebb használat esetén az elso trágyázás idopontja április közepe.
A júniustól augusztusig terjedo idoszakban is magas a sportgyep tápanyagigénye. Nyár elején még regenerációs növekedés zajlik, melyet egy boséges tápanyagellátás elosegít. Júliusban és augusztusban a trágyázás által egyenlíthetjük ki a kánikula miatt beálló növekedési depressziót. A környezet megóvásán túl legfobb célunk a suru és terhelheto gyep megorzése. Ez elofeltétele az osz és a tél kedvezo átvészelésének. Csekély igénybevételnek kitett területek augusztus végén, szeptember elején kapják az utolsó trágyázásukat.
Szeptember végétol N-tartalmú trágyával ne trágyázzunk. Ezáltal a téli nyugalom elott álló füvet eros növekedésre késztetnénk. Ennek következtében csökken a betegséggel szembeni ellenálló képesség.
Október végétol juttassuk ki a késo oszi trágyát, amely a télen is játéknak kitett pályákon elengedhetetlen. Elosegíti a gyökérképzodést, valamint a tartaléktápanyagok képzodését, s ez által no a betegséggel, hideggel szembeni ellenálló képesség. Miután az optimális trágyázási idopontokat megállapítottuk, megcsináljuk a konkrét trágyázási tervet. A trágyák javasolt mennyisége és összetétele meghatározza a kiszórt tiszta hatóanyagot.

TRÁGYÁZÁSI TECHNIKA

A trágya fajtájának és mennyiségének meghatározása mellett a trágya precíz kijuttatása az utolsó fontos lépés az egyenletes tápanyag-utánpótlás terén.
A túladagolás kiégéshez vezet, szennyezi a környezetet, aluladagolás esetén hiány lép fel. Különösen erosen lesoványított hordozórétegen áll a két érték közel egymáshoz, mivel ezek a talajok csak egy mérsékelt pufferképességgel /kiegyenlítoképességgel / rendelkeznek.
Nagyadagú trágyázáskor, egyenetlen kijuttatás esetén különbözo színu és növekedésu zónák keletkeznek. A kijuttatást száraz idoben végezzük, hogy a szemcsék egészen a talajra essenek. Kivétel: Szilárd formájú gyomirtót párás harmatos fure juttassunk ki, mert így a hatóanyag a levélen jobban megkötodik és a növény levelén keresztül hatásosabb lesz a felszívódása.
Mélytrágyázásnál a levegoztetés, lyuggatás után végezzük el a trágyázást és utána boronázzuk meg a területet, mert így elosegítjük a szemcsék minél teljesebb mértéku bemosódását. Az így 5-6 cm mélységre bedolgozott trágya elosegíti a gyökerek mélyebb rétegekbe való hatolását, a gázcserét, melyeknek következtében javul füvünk állapota.

1.4 GYEPSZELLOZTETÉS

A gyepek talajfelszínén az elhalt növényi részekbol idovel gyepfilc képzodhet. Jelenléte kis mértékben hasznos, túlzott vastagságban kimondottan káros. Kisebb mennyiségben mulcsként védi a talajt a kiszáradástól illetve csökkenti a csúszásveszélyt labdarúgópálya esetén. Ha azonban az anyag-felhalmozódás nagyobb mint a természetes lebomlási folyamatok, rövid ido alatt egy vastag tozegszeru réteg keletkezik. Ez a réteg alacsony pH-ú, s mintegy szigetelorétegként viselkedve kimondottan akadályozza a víz, a tápanyag és az oxigén kello áramlását.
Kedvezotlen körülmények között évente 1 cm filcréteg is létrejöhet. 1 cm vastagságig nem ad okot aggodalomra, mert kedvezo hatásai érvényesülnek. 2 cm-es rétege azonban már 20 l /m2 öntözovizet is képes megkötni és a víz talajba jutását megakadályozni, ami nyáron roppant káros. Egy jól sikerült gyepszelloztetéssel 1 kg/ m2 gyepfilcet is kidolgozhatunk és eltávolíthatunk erosen elfilcesedett gyepünkbol.
A gyepfilc negatív hatásai a következok:


A következo körülmények között maradhat a nyesedék a gyepen:


Gyakorlatban a nyesedék rajtahagyását egyedileg kell megítélni.
Gyepszelloztetésen azt értjük, amikor erosen elfilcesedett gyepet célgéppel megszabadítjuk a felhalmozódott gyepfilc rétegtol. Gyepszellozetés legkedvezobb idopontja, tavasz illetve kora osz. Kerüljük a kánikulai viszonyok között végzett gyepszelloztetést. Száraz idoben gyepszelloztessünk. Házikertekben kézi gyepszelloztetovel, míg nagyobb felületeken vontatott kivitelu célgép segítségével távolíthatjuk el a gyepfilcet. A gyepszellozteto annál tökéletesebb munkát végez, minél kisebb a kései közötti távolság. A kitermelt elhalt anyagot el kell távolítani a gyeprol. Erosen elfilcesedett területen csak megismételt gyepszelloztetéssel lehet a kívánt eredményt elérni.



1.6 HOMOKSZÓRÁS-TOP DRESSING

A gyepfelületek légcseréje és vízátbocsátása az eliszapolódás, használat következtében fellépo összetömörödés hatására idovel csökken. Felületi egyenetlenségek keletkeznek.
Rendszeres kvarchomok kiszórás a következo pozitív hatásokkal bír:


Kijuttatása 2-6 liter / m2 mennyiségben javasolható. A nagyobb mennyiséget két részben juttassuk ki. A homok feltalajba való keverése céljából lyuggatással kombináljuk, így mindkét tevékenység pozitív hatása fokozható. A homok legyen agyag és mészmentes, télálló, 0-3 mm szemcseméret a javasolható. Mosott folyami vagy bányahomok illetve ezen méretre orölt kozúzalék alkalmazható. A sarkos szemcse nagyobb pórusteret hoz létre a lekerekítettel szemben. Kötött talajokon évente 2-3 alkalommal célszeru homokot kijuttatni 2-5 l/m2 mennyiségben. A kötöttebb talajoknál a homok több durva frakciót, míg lazább talajoknál több finom frakciót tartalmazzon.
Fontos a kijuttatás egyenletessége csekély mértéku talajtömörítés mellett. Az Eurogreen Portax eleget tesz ezen kritériumoknak.
Top dressing a homokszórás nemzetközi terminológiája, melynek lényege, hogy a meglévo gyepet felülrol e gyep fejlodését kedvezoen befolyásoló anyaggal felülterítik. Ezen anyag leggyakrabban mosott homok, komposzt és valamilyen talajjavító anyag, illetve trágya keveréke. Részben talaj szerkezetének javítása részben tápanyag-utánpótlás részben felületi egyenetlenségek csökkentése céljából kerül kijuttatásra. Alkalmazása elsosorban homokos felépítésu sportgyepeken szükséges.

1.7 GYOM ÉS MOHAÍRTÁS 

Amennyiben mohásodik a gyep, és nem tudunk az árnyékolás csökkentésével védekezni ellene, mohásodást csökkento mutrágyákat is alkalmazhatunk, melyek vasszulfátot tartalmaznak. Ha sok volt gyepünkben a kétsziku gyom, használhatunk gyomirtóval kombinált gyepmutrágyát, vagy gyep gyomirtót (pl. Calcurea).
vissza....¿¿
GARDEN DESIGN STUDIO
LARIX kft.
Park és kertépítés, kert-tervezés
    automata öntözorendszer,
térburkolatok, esovízhasznosítás